A klímacsúcs és a CO2-kibocsátás
A koppenhágai klímacsúcs tobbtonnányi széndioxidot bocsát ki.
A Greenpeace kritikával illeti a koppenhágai klímakonferencia szervezőit, mert semmit nem tesznek azért, hogy ellensúlyozzák a csúcstalálkozó többtonnányi CO2-kibocsátását. A most kezdődő ENSZ Klímaváltozási Konferencia több CO2-t bocsát ki, mint Kiribati, egy Csendes-óceáni sziget, melyet a globális felmelegedés következtében a megemelkedő tengerszint miatt az eltűnes veszélye fenyeget. ENSZ számitások szerint kb. 40,500 tonna CO2-t termel majd a kéthetes konferencia (forrás: Metro Xpress). A konferenciának - ha a számítások helyesnek bizonyulnak - annyi CO2-kibocsátása lesz majd, mint amennyit 31,000 indiai egész évben termel vagy amennyit Malawi 15 millio lakosa 2 hét alatt.
Tarjei Haaland a Greenpeace-től elmondta, a szervezőknek annál sokkal jobban kellett volna ezt a mennyiséget kompenzalniuk, minthogy Bangladesh-től vásárolnak karbonkvótat. "A karbonsemlegesseg nem jelentett (nekik) semmit" - mondta Haaland. Szerinte legalább kétszer annyi kvótat kellett volna vásárolni, mint amennyit a konferencia kitermel.
A közlekedés figyelése
Egy új weboldalt hoztak letre, mely a koppenhágai forgalmi helyzetet szabályozza a csúcstalálkozo alatt.
Amikor egy nagyváros nemzetközi konferenciának ad helyet, a közlekedés a demonstrációk, elnöki konvojok és más, előre nem látható anomáliak miatt rendszerint rosszabbodik. Így történt októberben a koppenhágai IOC talalkozón is. Most azonban létrejött egy weboldal, amely a COP15 alatt fogja figyelni a közlekedési helyzetet. Naponta négyszeri frissítéssel remélhetőleg meg lehet előzni a közlekedési káoszt. A konferencia idejen számítani kell elterelésekre, útlezárásokra, vonat- es buszmenetrend módosításokra.
A klímaszakemberek 'világvége'-hangulatra figyelmeztetnek
Az új klímajelentés, a Koppenhágai Diagnózis 2100-ra akár 2 máteres tengerszint-emelkedést is jósol, de a vezető dán tudósok és kutatók óva intenek a hisztériától. A jelentés szerzői között található sok, az ENSZ kormányközi éghajlatváltozási panel (IPCC) munkájában is résztvett szakember, amely munka egyébkent a klímatárgyalások alapjául szolgál.
A tudósok legújabb figyelmeztetése szerint, ha a károsanyag-kibocsátás nem mérséklődik, a tengerszint jo 1 meterrel megemelkedhet, mely akár a 2 métert is elérheti a század végére. Mások amiatt aggódnak, hogy ez a hír egy újabb klímahisztériát indíthat el. Dorthe Dahl Jensen, a koppenhágai Niels Bohr Intezetének egyik vezető sarkijég-kutatója a vilagvége-hangulat ellen szólal fel. 'Álljunk le azzal, hogy közeleg az ítélet napja. Sem a Föld, sem pedig a jegesmedvék nem süllyednek, a Földön korábban már volt melegebb éghajlat is. Csak az eletmódunk lehet fenyegető.' - mondta a kutatónő. Szerinte egyáltalán nem az éghajlatváltozás az oka a világ összes problémájának, legyen az fajok kihalása vagy betegségek. 'A vita már-már kezd vallásos jelleget ölteni' - állitja.
A dan metereologiai intezet vezeto kutatoja es a legutobbi harom ICCP-jelentes tarsszerzoje, Jens Hesselbjerg Christensen szinten a hiszteriakeltes ellen szolalt fel kiemelve, hogy az ENSZ kornyezetvedelmi programja, az UNEP mar szeptemberben jelezte, hogy a tudosok akar 2 meteres tengerszint-emelkedest josolnak.
A COP15 elott nehany nappal melyul a szegenyek es gazdagok kozotti szakadek
A nagyobb fejlodo orszagok elutasitjak a klimaegyezmeny celkituzeseit azt kovetelve, hogy a gazdagabb nemzetek vallaljanak tobbet.
5 nappal a klimatargyalasok kezdete elott Kina, India, Brazilia es Del-Afrika visszautasitotta a dan kezdemenyezest, hogy az uveghazgazok kibocsatasa a felere csokkenjen 2050-ig, ezzel egyidejuleg 2020-ra teve a vilag osszkibocsatasanak maximumat, ezzel 2 fokra korlatozva a globalis felmelegedest az iparosodas elotti szinthez kepest - a Reuters jelentese szerint. Alf Wills, Del-Afrika vezeto klimatargyaloja reszben megerositette az europai diplomatak fenti allitasat, mikor elmondta a
Reuters-nek: 'Elfogadhatatlan az 50-50%os elosztas, mert ez azt feltetelezi, hogy a maradek kibocsatascsokkentest majd a fejlodo orszagoknak kell vegrehajtaniuk.' Ugyanakkor vilagossa tette, hogy a fejlodo terseg orszagai megvaltoztathatjak allaspontjukat, ha a fejlett orszagok szigoritjak karbon-celkituzeseiket.
A karbon-kibocsatas csokkenteserol szolo javaslatok messze elmaradnak az IPCC altal javasoltaktol, mely szerint a fejlett nemzeteknek 25-40%-kal kell az 1990-es szint ala menniuk 2020-ra es 80-95%-kal 2050-ig. Ezzel lehetne ugyanis realis eselyt teremteni arra, hogy a globalis felmelegedes a 2 fokos kuszobon belul maradjon. Az ezt meghalado felmelegedes ugyanis komoly es visszafordithatatlan hatassal lenne az emberi es okoszisztemara.
Yvo de Boer, az UNFCCC (ENSZ Klimavaltozasi Keretegyezmeny) fotitkara egyetert azzal, hogy a fejlett orszagok altal vallalt igeretek nem elegsegesek. A gazdag nemzetek altal felajanlott kibocsatas-csokkentesek 'messze elmaradnak a tudomany allaspontjatol, ha el akarjuk kerulni az eghajlatvaltozas legrosszabb kovetkezmenyeit' - mondta de Boer a McClatchy hirujsag szerint.