Különböző anyagi érdekek miatt vall majd kudarcot a Koppenhágai Klímakonferencia? A tárgyalássorozat harmadik napjára már igencsak elharapódzott a helyzet, a fejlődő országok pedig két táborra szakadtak a klímacsúcson. Az egyik oldalon a kis szigetországok állnak, akik szigorú intézkedéseket követelnek, és konkét megállapodást várnak a konferencia végére. Azonban ezek a követelések a fejlődő országok számára azt jelentenék, hogy saját gazdasági növekedésüket sodorják veszélybe, így tehát Kína, India és Dél-Afrika ellenzik a szigorú kötelezettségeket. A kialakult konfliktushelyzet váratlan fordulat, hiszen a fejlődő országok blokkja eddig közös kiállásra törekedett.
A kiélesedett helyzetben a Kis Szigetországok Szövetségének (AOSIS) több tagja, mint pl. Barbados és a Fidzsi-szigetek, valamint több afrikai ország is, köztük Szenegál, és a Zöld-foki Köztársaság is a tuvalui főtárgyaló, Ian Fry mellé állt, mikor kijelentette, hogy országa követeli a fél éve kidolgozott és nyilvánossá tett, egy új egyezmény létrehozásáról szóló javaslatának megtárgyalását. A szigetországok közül sokaknak szó szerint létkérdés, hogy megállapodás szülessen Koppenhágában, és eredményesen záruljon a klímacsúcs. A gazdaságilag gyorsan fejlődő országok azonban attól félnek, hogy a szigetországok szigorú követeléseinek betartását a gazdasági fejlődésük bánná. Kína, India és Dél-Afrika ezért kijelentette, hogy a kiotói egyezményben foglalt kritériumok éppen eléggé visszaszorítják fejlődésüket, ezért szerintük szükségtelen (!) még egy, ezzel párhuzamos kötelező érvényű egyezményre.
Míg a szigetországoknak a létéről dönt majd a klímakonferencia eredménye, a Kárpát-medence hőmérséklete a globális átlag másfélszeresével melegszik. Ez azt jelenti, hogy a nyár szárazabbá és forróbbá válik, míg a tél enyhébb és csapadékosabb lesz. A tavasz és az ősz pedig még a mostaninál is rövidebbé válik majd. A fejlett országoknak 40%-kal kellene csökkenteniük az üvegházgáz-kibocsátásukat ahhoz, hogy ezek a trendek ne váljanak szélsőségessé.
A klímacsúcson kialakult konfliktusok azonban csak egyre távolabbra sodorják a megoldás lehetőségét, hiszen ha a fejlődő országok nem jutnak közös nevezőre, csak évekkel később kerül majd sor az újabb tárgyalásokra, ahol megszülethet a kiotói egyezményt felváltó szerződés.
